Ma már csak néhány, a hegyekben lakó remete nem hallott a rostdús táplálkozás előnyeiről... A különböző rostféleségek azonban meglehetősen eltérnek egymástól, mindegyiknek megvan a csak rá jellemző jótékony hatása.
A zabkorpa és a koleszterin
A kutatási eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy akik koleszterinszintjüket a biztonságos határok között akarják tartani, a zabkorpa rosttartalma a legmegfelelőbb.
A zabkorpa sok víz oldékony rostot tartalmaz, a vér koleszterinszintjét a jól oldódó rostok csökkentik. A másik előny az, hogy a vércukorszint normális értéken tartását is elősegíti. A zabkorpával folytatott vizsgálatok hőskorában James Anderson, a Kentucky Egyetem Lexingtoni Belgyógyászati Klinikájának orvosa eleinte cukorbetegek vércukorszintjét próbálta befolyásolni zabkorpával, eközben fedezte fel, hogy a betegek vérének koleszterinszintje is csökkent.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a zabkorpa is gyógyszer, inkább arról van szó, hogy a gyógyszerek hatása hasonló a korpáéhoz, ami viszont velük ellentétben természetes anyag.
A rostokban gazdag táplálkozás előnyei
A rostokban gazdag táplálkozás előnyeire kutatások, tanulmányok sora hívja fel a figyelmet. A fejlett országokban ugyanis a jellemző napi rostfogyasztás mindössze 20g körül van. Ezzel szemben, a javasolt napi adag kb. 40g, mintegy kétszerese a valóban elfogyasztott rostmennyiségnek. A rostok étvágycsökkentő hatásúak és rendkívül jól kiegészítik a fogyókúrás étrendet. Diéta esetén ajánlott minden bevitt 1.000 kalóriára kb. 20g rostanyag szervezetbe juttatása. Ha kevés cereáliát, teljes kiőrlésű kenyeret, zöldséget, babot eszünk, akkor a hiányzó rostokat pótolhatjuk A zabkorpa a búzakorpához hasonló hatású, rostokban gazdag, és számos kutatás igazolta, hogy jelentősen csökkenti koleszterinszintünket is. Egyéb hatásai is ismeretesek: védi a gyomor és a bél nyálkahártyáját, segít a bélrenyheség megszüntetésében.
A zabkorpa tehát kitűnő kiegészítő az egészséges táplálkozáshoz, különösen fogyókúrás étrend esetén. Fogyasztása cukorbetegek diétás étkezése mellé is ajánlott.
A vastagbél és a rostok
Korunk egyik népbetegsége a székrekedés, melynek egyik nyilvánvaló oka a kevés növényi rostot tartalmazó étrend. A székrekedésen hashajtó rendszeres szedésével igyekeznek segíteni holott, csak növényi rostok bőségesebb fogyasztásával lehet megszüntetni. A több rostot fogyasztó népek körében ritkább a vastagbél rákos megbetegedése. Ugyanis a nagyobb rosttartalmú étel rövidebb idő alatt halad át a tápcsatornán és így csökken a rákképző vegyületeknek a bélre kifejtett hatása. A nagymértékû bélfal kiboltosulás (divertikulózis) kialakulása megelőzhető rostdús táplálkozással, ugyanis ez a betegség okozza leggyakrabban, főleg idősebb korban, az alsó bélszakasz vérzéseit. A daganatos betegségek megelőzésénél a zsírfogyasztást is figyelembe kell venni. Ajánlott, hogy a napi zsír- és rostfogyasztás aránya 2 és 3 között legyen (pl. 70 g zsír és 30 g rost).
A cukorbetegség és a rostok
Összefüggést találtak a rostfogyasztás és a cukorbetegség között is, amely sokszor az elhízás miatt alakul ki. A cukorból és finomlisztből készült, kevés rostot tartalmazó, ételek kevés rágást igényelnek és gyorsan felszívódnak. Ezáltal elhízáshoz, a vércukorszint emelkedéséhez az inzulinelválasztás fokozódásához és kimerüléséhez vezethetnek. Fokozottabb rostfogyasztásnál csökken az inzulin igény, javul az anyagcsere, csökken a táplálkozás utáni hirtelen vércukor emelkedés mértéke, így a vércukorszint ingadozása, amely az ér és idegrendszeri szövődmények kialakulását késleltetheti.
A fogyókúra és a rostok
- a rostok akadályozzák a fölösleges energiafelvételt
- étkezés előtt fogyasztva csökkentik az éhség érzetet
- csökkentik a vékonybél felszívó felületét, ezáltal kevesebb energia hasznosul
- laktató hatásuk miatt kevesebbet eszünk az energiában gazdag ételekből
A rostokban gazdag táplálkozás további előnyei:
Csökken a vérzsírok szintje, mert a zsírsavak ürítése fokozódik.
Azoknak a népeknek, amelyek sok rostot fogyasztanak, alacsonyabb a szérumkoleszterin szintjük.
Csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata.
Rágást igénylő ételek fogyasztása esetén csökken a fogszuvasodás veszélye.
Csökken az epekőképződés kockázata.
Zabkorpa recept
Almás-répás golyók
5 alma, 3 répa, kb. fél kg zabkorpa, fahéj (ízlés szerint), kókuszreszelék (tehettek a masszába is, ha szeretitek). Mint látjátok semmi cukor vagy egyéb édesítőszer sem kell, hiszen a répa és alma íze elegendő.
Lereszelitek az almát és a répát, olyan reszelőn, mint amin a sajtot is. Hozzáadjátok a zabkorpát, fahéjat. Összegyúrjátok. Egy kicsit hagyhatjátok is állni, hogy a zabkorpa felszívja az alma és répa levét. (Nem kell kicsavarni! Ha szükéséges, akkor tesztek még bele zabkorpát. Ez függ attól is, hogy az alma és a répa mennyi levet enged.) És akkor jöhet a golyók gyártása, és kókuszreszelékben hempergetése. Be lehet tenni a hűtőbe, és akkor nem lesz olyan lágy később.
Kommentek