Mi a Glutathion szerepe, milyen hatásai vannak a Glutathionnak? Miben található Glutathion?

Az L-glutation az egész élővilágban gyakorlatilag minden sejtben megtalálható általános redox funkciókat tölt be. Antioxidánsként szabadgyökökkel reagál, védi a sejteket a radioaktív- és az UV-sugárzástól a vírusos fertőzésektől a környezet méreganyagaitól, nehézfémektől illetve az oxidatív stressz okozta károsodásoktól.

 

 

A GSH ezen túl számos enzim kofaktora vagy szubsztrátja, szabályozza a sejtciklust, valamint a sejtmetabolizmust. A glutathion és bizonyos származékai, mint az S-metilglutation és a glutathion-szulfonsav az agyszövet endogén vegyületei közt is megtalálhatók. Az L-glutation természetes körülmények között a májban alakul ki és a sejteken belül segíti más antioxidáns molekulák, például C-vitamin, E-vitamin, oxidációs, redukciós folyamatait!

 

 

Bizonyos kutatások szerint a gyümölcsök és nyers zöldségek fogyasztása által megnövelt glutation bevitel kapcsolatban van a rákos megbetegedések bizonyos típusai elleni védekezésben. Szintén tudományos kutatások igazolják, hogy nagyobb glutation koncentráció esetén az idősebb emberek egészségi állapota jobb. Az intavénásan és intramuszkulárisan adott glutation hatékonynak bizonyult az operációk során fellépő vérrögképződés megelőzésében, a kemoterápiás szerek mellékhatásainak csökkentésében, hatékonyságuk növelésében főként a cisplatin esetén. Parkinson kóros betegek kezelésében, diabeteszes betegek magas vérnyomásának csökkentésében, férfiaknál a spermaszám növelésében. A glutation orrsprayben történő használata csökkentette a krónikus rhinitises betegek tüneteit!

 

 

A glutation megtalálható friss és fagyasztott gyümölcsökben, zöldségekben, halban és húsokban. A spárga, az avokádó és a dió különösen sok glutathion tartalmaznak. Az emberi gyomor-, és bélrendszer jelentős mennyiségben tartalmaz gamma-glutamiltranszpeptidázt, amely bontja a glutationt, ezért sajnos tiszta formában elfogyasztva csak nagyon minimális mennyiség -ha egyáltalán- jut el a sejtekhez. Ezen probléma megoldása fűződik a német tudósok nevéhez, akik olyan Glutathion-forrást állítottak elő, mely az emberi tápcsatornában nem bomlik le, így a hatóanyag célhoz érhet. Ez a forrás eddig Magyarországon egyedül a GLUTA-SC készítményben található számottevő mennyiségben, (www.gluta-sc.hu) melyet kedvező összetétele és mérsékelt ára miatt bátran ajánlok is e helyen. (minden anyagi érdekeltség nélkül).

 

A szervezet glutation hiányát olyan megbetegedések idézhetik elő, melyek során megnő a glutation szükséglet, mint például a szintézishez szükséges aminosavak hiánya, illetve olyan betegségek, melyek akadályozzák a glutation szintézisét. Néhány példa azokra a betegségekre, melyek kapcsolatban vannak a szervezet glutation hiányával: diabetes, májbetegségek, szürkehályog, HIV fertőzés, rákos megbetegedések, ismeretlen eredetű tüdőfibrózis. A dohányzás szintén előidézője a glutation hiánynak, mivel növeli annak kihasználtsági fokát. Azoknak a betegeknek akiknek bizonyított glutation hiányuk van, illetve minden petefészekrákos nőnek, akiket cisplatinnal kezelnek egészségügyi szakemberrel javasolt konzultálnia a glutation pótlással kapcsolatban.

 

-HIV fertőzés: HIV fertőzöttek esetén jellemző a szervezet glutation hiánya. A HIV fertőzés minden stádiumában fokozott az oxidatív stressz, a fertőzés csökkenti a glutation szintet a plazmában, az eritrocitákban, T-sejtekben és más limfocitákban és monocitákban. HIV fertőzött gyermekek sesetén szintén alacsony glutation plazmakoncentrációt tapasztaltak. A tüdő károsodása esetén az aeroszol formában adagolt glutation jótékony hatásúnak bizonyult .

 -Májzsugor, májgyulladás: Májzsugorban szenvedő betegeknél, illetve alkoholizmus következtében a plazma és az eritrociták GSH szintje alacsonyabb a normálisnál. A vírusos hepatitis során szintén csökkenhet a GSH szint, hepatitis C típusú betegségben szenvedők esetében pedig a monociták alacsonyabb GSH szintjét figyelték meg.

-Tüdőbetegségek: Kutatások során azt tapasztalták, hogy a GSH hiánya számos tüdőbetegséggel is kapcsolatban van, ilyenek például a COPD, ARDS, újszülöttkori tüdőkárosodás, és aszthma.

 -Chron betegség, gastrointestinális gyulladások: A gyomor nyálkahártyájában szintén csökkenhet a glutation szint gyomor-, bélgyulladás, illetve Helicobacter pylori fertőzés esetén. Crohn betegségben szenvedők esetén azt tapasztalták, hogy az érintett bélszakaszok nyálkahártyájában alacsony GSH és magas GSSG szint volt megfigyelhető, illetve a GSH enzimek módosultak.

 -Keringési rendszer: Akut myocardiális infarktusos betegekben és szívkoszorúér megbetegedésben szenvedő férfiak eseté alacsony GSH szintet figyeltek meg. Szintén alacsony glutation szintet figyeltek meg a következő betegségek esetén: hasnyálmirigy gyulladás, diabetes, fém mérgezés.

 -Központi idegrendszer: Sok neurodegeneratív megbetegedés esetén, mint például Alzheimer kór és Parkinson kór tapasztaltak abnormálisan alacsony GSH szintet.

A kritikus GSH szint, mely alatt már sejthalál következik be a normális 70-80%-a !!!.

 -Öregedés: A plazma GSH szintje alacsonyabb, míg a GSSG szint emelkedettebb a kor előrehaladtával. Több vizsgálat alapján megállapítható, hogy magasabb GSH szint esetén az idős emberek egészségi állapota jobb.