A jóga mindennapos gyakorlása – művelői szerint – önmagában is hasznos, javítja az egészséget, jó közérzetet teremt, mentális megtisztulást hoz és az életminőség javulását eredményezi. A jóga szakértője megtapasztalhatja a számádhit, az elmélyült meditációt, amely eksztatikus élménnyel jár.
A jóga célja
A jóga végső célja a megszabadulás (móksa) elérése, amely által a lélek kikerül a születés és a halál körforgásából (szanszára). A jóga által uralható a test, az elme, továbbá az érzelmek és a vágyak. Fokozatosan vezet el a lét igazi természetének megismeréséhez. A jógi akkor éri el a megvilágosodást, amikor tudata megszűnik és megtapasztalja az egyesülés örömét. Az egyesülés a védánta filozófia szerint történhet egyéni lélekkel (átmannal) vagy a mindenhatóval (brahmannal), a teista hinduizmusban és a buddhizmus bizonyos formáiban pedig valamely istennel vagy istennővel. A megvilágosodás a korlátozott ego pusztulásához és az univerzum egységes természetének felismeréséhez vezet.
A jóga változatossága
A jóga hosszú története folyamán számos iskola jött létre, új irányzatok alakultak ki és az irányzatok egyesülésére is sor került, de általánosságban minden változatra kijelenthető, hogy a megvilágosodás felé vezető utat keresi.
A jóga négy fő változata:
Bhakti jóga (az imádat és a odaadás jógája)
Karma jóga (az önzetlen munka jógája)
Dzsnyána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája)
Rádzsa jóga (nyolc ágra osztott képzési rendszer, amely kihangsúlyozza a meditációt).
Gyakorlataik átmenetet képeznek a vallás és a tudomány között. Jellemzőik nem feltétlenül zárják ki egymást (egy önzetlenül dolgozó személy járhatja a tudás és józan ítélőképesség útját).
Léteznek egyéb jógaváltozatok is, úgymint mantra jóga, kundalini jóga, Iyengar jóga, krija jóga, integrál jóga, nitja jóga, maha jóga, purna jóga, anahata jóga, tantra jóga, tibeti jóga stb. A rádzsa jógát ("királyi jóga") ashtanga jógának ("nyolc ágú jóga") is nevezik, amely nem összetévesztendő a Sri K. Pattabhi Jois által kifejlesztett ashtanga vinyásza jógával, amely a nyugati országokban gyakran önmagában gyakorolt hatha jóga egy változata.
A rendszeres jógázás hatásai
Javul a belső szervek oxigén és tápanyagellátása, ezzel optimalizálódik működésük.
Megnő a csontok ellenálló képessége.
A gerincmenti támasztóizmok megerősödnek, ezzel javul a testtartás.
A megrövidült izmokat megnyújtva a test rugalmasabbá válik.
Mentális hatások: feszültségoldás, önbizalomnövelés.
A keringési és a légzőrendszer erősödésével nő az immunrendszer ellenálló képessége.
A gerincnek a testünkben rendkívül fontos tartó, stabilitást adó és mozgató szerepe van. A gericen támaszkodnak a bordák és a fej és egy egyenes gerincű ember bizalmat ébreszt és belső tartást sugároz.
A jóga gerincjavító hatását a közérzetünkben is érezhetjük. A gerincet megnyújtva és megerősítve észrevehetjük a testünk esetleges asszimetriáit. Felfedezhetjük a testünk két oldalának különbségeit, fejlesztve ezzel az önismeretünket.
A gerincproblémák korrigálásában és a gerincfájdalmak (derék- és hátfájás) kiküszöbölésére és megelőzésére nagy hangsúlyt fektetünk a jóga órákon.
A gerinc „egyenesítése”, megnyújtása nagy segítséget jelent az ülő munkát végző embereknek illetve a kevésbé erős hátizomzattal rendelkezőknek. A gerincgyakorlatokkal egyszerre nyújtjuk és erősítjük a gerinc melletti támasztóizomzatot, ezzel javul a testtartás, növekszik a test rugalmassága.
A reggeli jógagyakorlás felkészíti a testet és az elmét a mindennapi intenzív figyelemre, koncentrációra és összpontosításra.
Kommentek