Ennek oka sokrétű, megváltoztak a táplálkozási szokások, egyre többet és egyre kalóriadúsabb ételeket fogyasztunk, miközben egyre mozgásszegényebben élünk. A fogyást különböző, gyakran igen drága kúráktól, külső segítségtől várjuk, miközben életmódunkon nem szeretnénk változtatni, nem csoda, hogy a fogyókúrák eredménye fél év múlva már alig látható.

 

 

 

 

Az elhízásban szerepet játszik a túlfeszített napi munkarend, ahol az egész napi ülőmunka után este inkább lerogyunk a tévé elé, a stresszt kalóriadús étkezésekkel próbáljuk oldani, és a testedzést hagyjuk ki legelőször zsúfolt napi rendünkből. Másrészt sem időnk, sem energiánk nincs otthon egészséges ételeket készíteni, a rossz táplálkozási szokásokat pedig óhatatlanul mintaként adjuk tovább gyermekeinknek is.

 

 

 

 

A súlyfelesleg számos, súlyos betegség komoly rizikófaktora, a kövérség gyakori szövődménye a magas vérnyomás, a II-es típusú cukorbetegség, mely gyakran már gyermekkorban megjelenhet, érrendszeri szövődményeket, vese-, látáskárosodást okozva. Emellett felboríthatja a hormonháztartás működését is. A megnövekedett testtömeg erősen megterheli az ízületeket, később komoly ízületi fájdalmakat, mozgási nehezítettséget okozva.

 

Gyakran védekeznek a szülők, illetve az elhízott emberek genetikai okokra hivatkozva, és gyakran vitathatatlanul családtagjaik is súlyproblémákkal küszködnek. Azonban ennek sokkal inkább a rögzült, rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód az oka, az elhízott emberek között arányaiban csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben (pl. Down-kór, pajzsmirigy alulműködés, mellékvese túlműködés).

 

 

 

 

A test és a lélek szoros egységet alkot, a táplálkozás komoly örömforrás is lehet. Testünk pillanatnyi állapota sokat elárul lelkünk állapotáról. Ha szeretjük önmagunkat, jóban vagyunk magunkkal, akkor igyekszünk testünket megfelelő minőségű és mennyiségű étellel ellátni, sőt a testmozgás örömeit is megadjuk magunknak.

 

Az elhízás, a plusz kilók gyakran védekezést jelentenek. Ismert, hogy minél testesebb valaki, annál félelmetesebb, ezért gyakran a kisebbrendűségi komplexusok kompenzálását is szolgálja a hízás. Nőknél gyakori, hogy a nőiességgel, annak megélésével kapcsolatos problémák miatt növesztenek úgynevezett "védőhájt".

 

Gyakran a stressz, lelki problémák oldására használják az emberek az evést. Falatozás közben ugyanis képletesen megesszük az undok főnököt, a goromba szomszédot, de saját félelmeinket, sőt ki nem élt agresszivitásunkat is. Ismert tény, hogy a túlsúlyos emberek kedvesebbek, kevésbé tűnnek agresszívnak, holott gyakran csak arról van szó, hogy elfojtják indulataikat, szorongásaikat, evéssel kompenzálnak.

 

Az evés azonban csak rövid idejű jóérzést és megkönnyebbülést okoz. Valójában a túlsúly tovább növeli lelki gondjainkat. A duci gyerekeket gyakran csúfolják társaik, nehezebben tudnak beilleszkedni, magukat ügyetlenebbnek, szerencsétlenebbnek élik meg. Későbbi életkorban munkahely találási és párkapcsolati problémákat, komoly kisebbrendűségi érzéseket okozhat a jelentős túlsúly. Duci embertársunk visszahúzódóvá válik, egyre inkább csak az evésben leli örömét. Így az ördögi kör bezárul.

 

 

 

 

Ezért is fontos, hogy a fogyás inkább életmódváltással, szükség esetén pszichológusi segítség igénybevételével történjen, és ne váljon fogyókúrák sikertelen sorozatává. Könnyebben gyógyul a testünk, nyerjük vissza ideális súlyunkat, ha szembenézünk a problémáinkkal, felvállaljuk az érzelmeinket, indulatainkat, nem akarunk mások elvárásainak görcsösen megfelelni, illetve a feszültség levezetésének sikerül más, egészségesebb módját (pl. sport, beszélgetés, jóga) megtalálni.